A rövid válasz az, hogy igen és erről a tulajdonosok szavazással döntenek. A hosszabb válasz az, hogy igen, ha – no meg, hogy azért nem minden adatot.

Miért gyűjthet adatot a közös képviselő a bérlődről?

Azért gyűjthet, mert egy törvény számára ezt lehetővé teszi. Ez a törvény a 2003. évi CXXXIII. törvény, melyet kiegészít a 2013. évi CCXXXI. törvény, és mely törvény a társasházakról szóló hatályos, magyarországi jogforrás. E törvény szerint akkor gyűjthet adatokat a lakásod bérlőiről a közös képviselő, ha arra a társasházad szervezeti-működési szabályzata fölhatalmazza.

Milyen adatokat gyűjthet a közös képviselő?

Ha egy ember – jogászi szakkifejezéssel, illetve kategóriával élve egy természetes személy – a bérlőd, akkor a közös képviselő elkérheti az illető nevét és lakcímét. A lakcím itt nyilván nem a te lakásod címe, hanem azé a lakásé, melyre neki a lakcím kártyája szól.

Ha a bérlőd egy cég, akkor elkérheti a cég nyilvános adatait, mint a cég neve, adószáma, vezetőjének neve, alapítás éve, tevékenységi köre.

Azt is előírhatja a szervezeti-működési szabályzat, hogy köteles legyél bejelenteni, hogy végül is hány ember bérli a lakásodat és ha van valaki, akinek haszonélvezeti joga fűződik a lakáshoz, akkor az ki, mi áll a lakcím kártyáján.

Ha szeretnéd a törvény szövegét látni…

Hogy pontosan tájékoztassalak, idemásolom a törvény vonatkozó paragrafusát szó szerint.

§17 (1) A szervezeti-működési szabályzat előírhatja, hogy a tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének bejelenteni:

a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,

b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetőleg a jogi személy nyilvános adatát,

c) a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pontnak megfelelő adatát,

d) a külön tulajdonában lakó személyek számát,

e) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét.

A szervezeti-működési szabályzatban bármikor elő lehet ezt írni?

Röviden: nem. Hosszabban a törvényből ismerhető meg, hogy milyen esetekben gyűjthető adat. Ezen eseteken kívül, semmi esetre se gyűjtsünk: a törvény magasabb rendű jogforrás mint szervezeti-működési szabályzat.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban említett adatok bejelentése akkor írható elő, ha a közüzemi szolgáltatás, illetőleg a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatás díja a bérlőt terheli, vagy azt a bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani. A tulajdonostárs köteles a bérlőt a rá vonatkozó adat bejelentéséről – ha erre vonatkozóan a szervezeti-működési szabályzat kötelezést tartalmaz – tájékoztatni.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett esetben a bérlő – írásbeli felszólítás ellenére – a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a keletkezett hátralék összegének megfizetéséért az érintett tulajdonostársnak helytállási kötelezettsége áll fenn. A bérlő írásbeli felszólítására, illetőleg a hátralék megfizetésére vonatkozó részletes előírásokat a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani.

(4) A szervezeti-működési szabályzat az (1) bekezdésben említett bejelentés megtételére a birtokbavételt, illetőleg a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15–60 nap közötti határidőt állapíthat meg.

(5) A közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben említett adatokról nyilvántartást vezessen. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a nyilvántartásba vett adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, a központi fűtés- és meleg víz szolgáltatója, valamint a bíróság részére adhat tájékoztatást.

(6) Ha a tulajdonostárs vagy a volt tulajdonostárs, illetőleg a bérlő vagy a volt bérlő a közös költség tartozását, illetőleg a közüzemi szolgáltatásra, a központi fűtés- és melegvíz-szolgáltatásra fennálló díjtartozását kiegyenlítette, a közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) a részére bejelentett és a tartozással összefüggő adatot haladéktalanul köteles törölni.

Ki dönti el, hogy ez benne legyen-e a szervezeti-működési szabályzatban?

Röviden: a társasházi lakások tulajdonosai döntik el a közgyűlésen. Szavazással döntenek! Ha érdekelnek részletek is, akkor érdemes megnézned azt a cikkemet, melyben egy táblázatban megmutattam a társasházak életét szabályozó jogforrások hierarchiáját. Érdemes megnézni a táblázatot abból a szempontból, hogy melyik jogforrást ki hozhatja létre.

Szeretnéd tudni, hogy nálatok mi a helyzet?

Nos, ha erről fogalmad sincs, akkor be kell szerezned a közös képviselőtől a társasház szervezeti-működési szabályzatát. Készülj föl, meg fogja kérdezni, hogy miért van rá szükséged. Mondj igazat!